Minden év májusának harmadik vasárnapján rendezi meg az Európai Cöliákia Egyesületek Szövetsége a lisztérzékenység világnapját. A rendezvény célja, hogy felhívják a figyelmet a gluténérzékenységre és tájékoztassák a betegségben szenvedőket, hogy melyek a tünetek, mik a veszélyek és milyen diéta javasolt.
A cöliákia felismerése és diagnosztizálása sok esetben nem könnyű feladat, különösen a betegség kezdeti szakaszában. Gyakran előfordul, hogy a páciens már érzékeli a tüneteket, de a teszt esetlegesen nem jelzi a betegség meglétét. A hagyományos tesztek a 6 polipeptidből csak egyet vizsgálnak a vérben, a gliadint. De emellett a betegséget még okozhatja az agglutinin, glteomorphin, gituenin, prodynorphin és az omega gliadin is.
Sokan vannak, akik divatdiétát, úri huncutságot vélnek felfedezni mögötte, illetve gyakran hallani azt, hogy ilyen régen nem volt, stb. Ez nem így van. Már a II. századból vannak feljegyzések eme betegség kapcsán, melyet gyakran neveznek gluténallergiának is, holott autoimmun betegségről van szó. A lisztérzékenység sem a legpontosabb kifejezés, hiszen tulajdonképpen nem a liszttel, hanem a gabonafélékben (búza, rozs, árpa, zab) található fehérje, a glutén okozhat felszívódási zavarokat.
Változatosak, nem egyértelműek a tünetek
A gluténérzékenység tünetei nagyon változatosak lehetnek, és amelyek kapcsán az orvos sem erre asszociálhat azon nyomban. A glutén irritálja a bélrendszert, aminek következtében a vitaminok, nyomelemek nem képesek felszívódni, ennélfogva olyan tünetek is jelentkezhetnek, mint a fáradékonyság, vérszegénység, fejfájás, migrén, hajhullás.
Emésztési fronton a hasmenés, a puffadás és a soványság a leggyakoribbak. Vannak akiknél épp a székrekedés okoz gondot, túlzott gázképződéssel, hasi görcsökkel kísérve.
A zsibbadás, bizsergés vagy éppen az izomfájdalmak is utalhatnak erre a betegségre, ahogyan a sűrűn előforduló szédülés és egyensúlyzavar is.
Ne legyünk önmagunk diagnosztái!
Nem feltétlenül lesz cöliákiás az, aki mindezeket tapasztalja magán, de nem javasoljuk az öndiagnosztizálást, inkább forduljunk orvoshoz ilyen esetben. Amennyiben az gasztroenterológus nem igazolja a tünetegyüttes meglétét, és a panaszok okát sem feltétlenül találja, érdemes lehet próbaképpen egy gluténmentes diétát elkezdeni, és figyelni az esetleges változásokat. Pozitív tapasztalatok esetén az orvos javasolhatja, hogy átmenetileg térjen vissza a páciens a korábbi étrendre, így kiderülhet, hogy valóban az étkezés segítette-e a tünetek múlását, megszűnését.
Ha a betegség ténye beigazolódik, a gluténmentes diéta egy életre szóló életmódváltás jelent, nem lehet kinőni, mint esetleg sokan gondolják.
[custom-related-posts title=”További olvasnivalók táplálkozás témában” none_text=”None found” order_by=”title” order=”ASC”]
Kérjük kövess minket! Számodra csak egy kattintás,
de nekünk a világot jelenti! 🙂
