Vannak olyan tárgyak, ételek, szituációk, filmek stb. melyekről a mostani tizenéveseknek fogalmuk sincs, hacsak nem a szülők, nagyszülők visszaemlékezéseiből.
1. Telefonkönyv
Emlékszel, mikor lapoztál fel utoljára egy vaskos telefonkönyvet vagy az Arany Oldalakat? Volt annak idején minden telefonfülkében ilyen, vassal, lánccal odarögzítve, nehogy valakinek megtetsszen…Valahogy azért néhány oldal mindig hiányzott belőle, és talán épp az, amelyikre szükséged lett volna.
Gondoltad volna, hogy az első telefonkönyvet az Egyesült Államokban, 1878-ban nyomtatták ki és mindössze 50 nevet tartalmazott? Természetesen onnantól kezdve – ahogyan az előfizetők száma is gyarapodott – egyre vastagabb köteteket nyomtattak, nem beszélve a szaknévsorokról. Ugyan már alig-alig használatos, de még mindig nem halt ki teljesen a telefonkönyv, annak ellenére, hogy a telefonos, de még inkább az online tudakozók vették át a helyét. Illetve a közösségi oldalak csevegő szolgáltatásai.
2. Sorban álltál a telefonfülke előtt
Ahhoz hasonló volt az érzés, amikor manapság a bankautomata előtt állsz sorban, arra várva, hogy az előtted álló elintézze a tranzakcióját, és jó esetben nem többszöri céltalan próbálkozás után hagyja csak el a terepet. Ugyanez volt a szituáció annak idején, amikor végignézhetted, ahogyan a telefonfülkében már ötödjére próbálkozik az illető felhívni egy számot, de az minduntalan foglalt. Vagy éppen hosszas bájcsevejt tart valaki a semmiről, miközben mondjuk te egy hivatalos ügyben szeretnél haladéktalanul beszélni valakivel.
Ma már, a vezetékes és a mobiltelefonok megléte mellett vajmi keveset használjuk a nyilvános fülkéket, de olykor szükség lehet rájuk. Viszont sorban állnunk már szinte biztosan nem kell.
3. Csörgött a telefon és nem tudtad, ki hív
Jó, ilyen manapság is előfordul, ha az illető letiltja a hívószámkijelzést. De képzelj el egy tárcsázós vagy egy nyomógombos vezetékes telefont, amely ráadásul minden esetben ugyanazon a hangon szólal meg, és nem tudod, ki van a vonal másik végén. Aztán jött a “csalódás”, ha nem bennünket keresett valaki, akinek örültünk volna, vagy éppen téves hívás volt.
4. Telefonbetyárkodás
Megannyi gyerek hívta fel akkoriban akár az ismerős telefonszámokat, akár a telefonkönyvban talált mókás vezetéknevek tulajdonosait – persze elváltoztatott hangon – mint pl.
– Halló, Sárkány lakás? Süsü otthon van? vagy:
– Halló, Kiss lakás? Cserélje nagyobbra! stb.
5. Amikor ki sem mozdultál otthonról, mert fontos hívást vártál
Akár előre megbeszélt időben vártad a csörrenést, akár egy “holnap hívlak” elköszönés után vártad, hogy megszólaljon a telefon, valószínűleg füleltél, mint az üregi nyúl, és még a boltba sem szaladtál le tejért. Ugye, ismerős?
6. Amikor fejből tudtad az összes számodra fontos telefonszámot
Ugye, hogy azonnal beugrott a barátaid száma, ha éppen fel akartad őketchívni? Nem vittél magaddal kis noteszt a fülkébe, mert tudtad anélkül is. Nem furcsa, hogy ma már oly kevés hívószám van a fejünkben, és tényleg csak a legeslegfontosabbaké?
7. Ha volt üzenetrögzítőd
A vezetékes telefonok korában már az is nagy szó volt, ha hagyhattál üzenetet a rögzítőn, de az még nagyobb, ha neked hagytak. Vártad, hogy hazaérve meglásd a kis lámpa villogását és megtudd, ki keresett aznap.
8. Amikor felhívtad a Pontos időt vagy Ébresztést kértél
9. Amikor összegabalyodott a telefonzsinór
10. Telefonos játék retro módra
És ne feledkezzünk meg Rózsa György Kapcsoltam című műsoráról, mely az első betelefonálós játékok egyike volt, az elmaradhatatlan tárcsázós telefonnal…
[custom-related-posts title=”További retro tartalmainkért olvass tovább!” none_text=”None found” order_by=”title” order=”ASC”]
Kérjük kövess minket! Számodra csak egy kattintás,
de nekünk a világot jelenti! 🙂
