Életmód

Boldogsághormonok avagy a csoki csak a jéghegy csúcsa (18+)

11 perc olvasás

A boldogság valóban a hormonok játéka lenne? Tudjuk-e szabályozni illetve fokozni a boldogsághormonok jelenlétét a szervezetünkben? Ezekre a kérdésekre kerestük a válaszokat, nem feltétlenül tudományosan, hanem inkább gyakorlatias szempontból: közelebbről is megvizsgáljuk az egyes molekulákat és hogy hogyan növelhetjük azok mennyiségét, elérve egy kiegyensúlyozottabb, jobb közérzetet biztosító állapotot a mindennapokban.

Boldogsághormon = csoki?

Megyek, eszem egy kis boldogsághormont! – szokta mondani az egyik barátnőm, amikor egy kis édességre vágyik és már bontja is ki a tábla csokit, hogy elmajszoljon belőle egy-két kockányit…vagy picit többet. Bizony, a csokoládéról már szinte köztudott, hogy hangulatjavító hatása van, és ez a benne található fenil-etilaminnak köszönhető. Ez az a vegyület, amely sok más önkéntelen reakciónkért is felelős, például ha elpirulunk, ha izzadni kezd a tenyerünk, ha hirtelen hevesebben ver a szívünk, vagy ha egy szempillantás alatt felébred bennünk a vágy valaki iránt.

Az előbb említett finomságra visszatérve fontos megjegyezni, hogy minél sötétebb a csokoládé, annál egészségesebb, ezért válasszuk a 70 százalékos vagy annál magasabb kakaótartalmú csokikat. Tudtad, hogy a kakaópor alapú termékeket a 19. században még a patikákban árulták kedélyjavító gyógyszer gyanánt?

csoki mint boldogsághormon

Az előbb felsorolt tünetek pedig nem véletlenül bukkannak fel akkor (is), amikor szerelmesek vagyunk, hiszen az agyunk ilyenkor fenil-etilamint termel. Természetesen a csokievés nem pótolhatja a másik ember iránti érzéseinket illetve azt a boldogsághormon-mennyiséget sem, mely ilyenkor a szervezetünkben felhalmozódik, legfeljebb akkor, ha hónapokon át csak csokoládét ennénk, de ugye az több szempontból sem volna egészséges és szerencsés. És nem is biztatnánk erre senkit, még véletlenül sem.

A boldogsághormonok 4 fajtája

Az oxitocin

Kezdjük az oxitocinnal, mely szintén szerelemhormon hírében áll, bár nem szó szerint csak a szerelem mindent elsöprő erejét növeli és a testi közelség, a gyengédség iránti vágyat, de például az édesanya és a gyermeke közötti semmihez sem hasonlítható szoros köteléket is. Az oxitocin hiánya pedig állítólag hűtlenséget is eredményezhet, egy nem minden oldalról körüljárt kutatás nyomán.

A rendszeres hancúrozás és az oxitocin

Az előbbivel szemben azonban bizonyítást nyert az a tény, hogy a vérünkben a szóban forgó hormon szintje a szerelmes együttlét csúcsára érve akár ötszörösére is megemelkedhet. Viszont ezt követően az oxitocin kapcsolatba lép a nemi hormonokkal, ennek hatására lehetséges az a következmény, hogy míg a nő még szívesen maradna az együttlét után is még egy darabig a párja karjaiban, addig a férfi nem feltétlenül, a tesztoszteronnak a már említett, oxitocinra gyakorolt semlegesítő hatása miatt.

Amennyiben egy hölgy tisztában van azzal, hogy a kedvese ilyetén viselkedése csupán a hormonok játékának tudható be, máris nem lesz esetleg morcos emiatt. De persze egy férfi olvasónk is gondolhatja azt, hogy az iménti sorokat olvasva legközelebb tovább ölelgeti szíve hölgyét a kellemes hancúrozás után.

És ha már szerelmeskedés: skóciai pszichológusok éppen az oxitocin miatt, egyenesen stresszoldó terápiaként vizsgálták a szexuális együttléteket és azok rövid- illetve hosszútávú hatásait. Megállapították, hogy jelentős mértékben csökkenti a szorongásos tüneteket, sőt, a rendszeres nemi életet élők esetében kevésbé ingadozó vérnyomásértékeket jegyeztek fel olyan szituációk előtt és után is, mint egy nagyközönség előtt folytatott nyilvános beszéd megtartása.

A kutatás vezetője szerint a siker tehát nem egy-egy alkalomnak, hanem minimum egy héten át tartó aktivitásnak köszönhető.

A National Geographic is fontos megállapításra jutott

Egy Amerikában kifejlesztett szerelemtabletta kapcsán a National Geographic részletesebben is górcső alá vette a boldogságunkért felelősnek kikiáltott hormonokat. Megállapította, hogy a dopamin nevű hormon felel a fellángolásért, az izgalmi állapotért, a szexuális vágy fellobbanásáért. Ez a szűnni nem akaró szenvedély egy pár életében néhány év múlva szelídülni kezd, és helyét a hűségért, a ragaszkodásért, a kötődésért felelős hormon, az oxitocin veszi át.

Ha a pár szeretné megőrizni továbbra is a tüzes fellángolás hevét, nem feltétlenül van szüksége a már említett szerelemtablettára, melynek alapjául a dopamin szolgál. Ugyanezt a hatást érhetik el a felek, ha izgalmas programokat szerveznek maguknak, akár új dolgokat is kipróbálhatnak együtt, melyek által épp olyan lángot lobbanthatnak fel egymásban, mint a kapcsolatuk elején.

Az oxitocin azonban sok más fantasztikus dologra is képes az egészségünk védelme érdekében. Nem csupán szabályozza a testhőmérsékletet vagy a vérnyomást, de jótékonyan hat akkor is, ha a sebek gyógyulásáról, a csontok stabilitásáról vagy a fájdalmak csökkentéséről van szó. Ez utóbbi kapcsán mindenképp kulcsfontosságú megemlíteni, hogy ez az ingerületátvivő anyag a szülési fájások mértékét és ismétlődését is kontrollálja.

A dopamin

Ha már úgyis emlegettük a dopamint, érdemes kiemelni még jó pár előnyös tulajdonságát. Nem kevés tanulmány fogalmaz úgy, hogy függőséghez hasonló érzetet vált ki. Ezt a bizonyos érzetet keltheti, ha az általunk nagyon szeretett személy, a szerelmünk a közelünkben van, ez a fizikai közelség emeli a szervezetünkben a szóban forgó boldogsághormon szintjét.

És ilyenkor van az, hogy minél több időt töltünk el a szerelmünkkel, annál többet szeretnénk még és még. Az agyi működés instabillá válhat, tompulhat, ilyenkor érezzük azt az eufóriát, rózsaszín ködöt, ami egy jó 2-3 évre elhomályosítja a „látásunkat”.

Bizony, a vizsgálatok szerint ez az állapot nagyjából ennyi ideig tart, miközben valós biokémiai folyamatok játszódnak le bennünk, a boldogsághormonok vegykonyhájában.

De ahogy az oxitocin, úgy a dopamin sem csak a szerelemért „felelős”. Többek között javítja a koncentrációt, emeli a jó hangulatot, és a kommunikációt is gördülékenyebbé teszi. Nem mellesleg megállapították, hogy csökkenti a skizofrénia kellemetlen tüneteit is, valamint, hogy a dohányosok esetében azért is lehet nehéz a leszokás, mert a nikotin stimulálja a szerotonin (szintén boldogsághormon) és a dopamin termelődését az agyban.

A megfigyelések azt mutatják, hogy az előbb említett súlyos mentális betegséggel élők többen és ösztönösen sűrűbben is cigarettáznak. A szenvedélybetegekhez hasonlóan a túlevők esetében is hasonló következtetéseket vontak le a tudósok. Nemhogy érzékenyebben reagálnának a kellemes reakciókra, épp ellenkezőleg, folyamatosan egyre kevesebb dopamint termelődik a szervezetükben és mind kevesebb örömet találnak az evésben.

A dopamin és a mozgás

A motoros funkciók szabályozásában, a koordinációban és az izmok működésében is fontos szerepet játszik ez a kémiai anyag. Az edzést, a legegyszerűbb mozgásformát is sokszor csak elkezdeni nehéz. A fokozatosság elvét betartva lassan növeljük a terhelést, az edzések gyakoriságát, és míg az elején esetleg csak a cél, például a testsúly csökkentése vezérel, addig egy idő után mindezt átveszi egy másfajta motiváció. A mozgás ugyanis megnöveli a szerotonin szintet, a dopamin pedig egyre visz előre, és érezzük, hogy elmozgatnánk egy hegyet is a helyéről.

a mozgás mint boldogsághormon

Az esetleges kezdeti „nyűg” helyét pedig átveszi az öröm, és már alig várjuk az újabb alkalmat, amikor mozoghatunk. Az agyunk innentől kezdve nem azt az érzést társítja az edzéshez, hogy levegőhöz kapkodunk, hogy itt fáj, ott fáj, és másnap gyötör az izomláz, hanem csupa kellemes érzést, és legrosszabb esetben is csak a jóleső fáradtságot.
Érdekesség, hogy a joghurt és a napraforgómag serkenti a dopamintermelést, ez utóbbi emellett kiváló folsavforrás is. Általánosságban a fehérjében gazdag ebéd – főleg ha tojást, sajtot, halat, hüvelyeseket (is) tartalmaz – szintén hasonlóan jótékony hatással bírhat.

Az endorfin

Ha már dúlnak boldogsághormonok és szerelmi kábultság is jelen van, akkor abban az endorfin is egészen biztosan szerepet játszik. Szerelmeskedés közben emelkedik az endorfinszintünk, mely fájdalomcsillapító hatású is lehet. Épp ezért érdemes tudni, kedves hölgyek, hogy ha fáj a fejünk – a könnyezős, féloldalas, hasogató migrént leszámítva -, még gyógymód is lehet egy jóleső együttlét. Nem mellesleg, ha szeretkezünk, az kalóriaégetésben sem kevés, ami az alakunknak is jót tesz.

Ami viszont határozottan emeli az önbecsülésünket, ha a tükörbe nézünk, a párunk is elismeréssel adózik a feszes idomaink láttán, a plusz motiváció elvezet az edzőteremig, termelődik az előző fejezetben emlegetett másik boldogsághormon, a dopamin, ami megint csak újabb szerelmes éjszakákat (vagy kinek milyen napszak) idézhet elő. Hát nem zseniálisak ezek a hormonok és a fenti folyamat?

De már a csók is endorfin-tuning

A szerelmes, szenvedélyes csók felfokozott érzelmi állapotba helyezi a pár mindkét tagját, ennélfogva szaporábban ver a szív, és a lélegzetvételek száma is megnövekszik, esetenként akár a háromszorosára is percenként. A gyakori csókcsata nemcsak bennünket tesz boldoggá, de a bőrünket is, mely lassabban mutatja az öregedés jeleit. Ez újabb örömre adhat okot, hiszen ki ne szeretne tovább fiatalos maradni?

Hogyan turbózható fel az endorfin szintje, ha épp nem vagyunk szerelmesek?

A magas kakaótartalmú csoki ebben az esetben is a barátunk lehet, de csak akkor, ha egy-két kockányit fogyasztunk csak belőle, na jó, esetleg egy sort a táblányi mennyiségből és itt nem a téglalap hosszabbik oldalára gondoltunk.
De még jobb, ha nem is táplálékkal szeretnénk a szervezetünket endorfinbomba előállítására ösztönözni, hanem mondjuk a művészeteket hívjuk segítségül.

De már halljuk is a lemondó sóhajokat, hogy ááá, én semmi ilyesmihez nem értek, nem játszom hangszeren, nem tudok rajzolni, és a sor tovább folytatható. De mielőtt tovább folytatnád, eláruljuk, hogy egyrészt bárkiből előcsalogatható valamilyen művészi képesség, még ha nem is professzionális szinten. Jó példák erre az élményfestések mondjuk, vagy a kezdőknek is szánt salsa tanfolyamok, de ha jól utánanézel, egészen biztosan találsz egy helyet, ahol rendszeresen tartanak hangfürdőt, vagy az érdeklődésednek megfelelő workshopokat mondjuk.

De nem is az előbb említett készségek számítanak. Otthon is nekiállhatsz festegetni egy kellemes zene hallgatása közben, úgy, ahogy a kezed, a hangulatod visz, és szó szerint ez lehet a kezed is, még csak ecset sem kell hozzá. Pacsmagolj, ha úgy érzed; táncolj, ahogy a lelked kívánja, ösztönösen, kötetlenül, szigorú tánclépések követése nélkül. Vagy töltsd fel a tested-lelked egy jó masszázzsal, aromaterápiával, meditációval, akár társakkal, barátokkal együtt, akár egymagad. És ha már barátok, az együtt töltött idő, az önfeledt nevetés szintén feltölti az endorfinraktárakat.

Egészségünk védelmében is kimagasló szerepet játszik az endorfin

Nem kevés embernek okoznak gondot – főleg manapság – az érrendszeri panaszok, a nem egyenletes vérkeringés, az aggasztó koleszterinszint és a gyakori szívbetegségek. És akkor még nem beszéltünk az olyan daganatos betegségekről, melyek nők esetében a melleket, férfiaknál a prosztatát érintik. Nem állítjuk, hogy az endorfin segít elfújni ezeket a gondokat, de nagyban elősegítheti a gyógyulást.

A szerotonin

A szerotonin az előbbiekhez hasonló ingerületátvivő anyag, amely azontúl, hogy boldogsághormonként az örömérzetet növeli, úgy különböző testi funkciókra is hat, nevezetesen az alvásra, az ébredésre, az étvágyra, a libidóra és általánosságban a mindennapi hangulatunkra.

A szerotonin azonban nem feltétlenül csak pozitív érzeteket képes kiváltani: ha túl nagy mennyiségben van jelen a szervezetünkben, a felfokozott öröm ellentéteként ugyanúgy képes akár mély depressziót is előidézni.

Ha rendszeresen mozgunk, egészen biztos, hogy kiegyensúlyozottabbak leszünk, és egészében nézve boldogabbnak, optimistábbnak érezzük magunkat.

Megfelelő táplálkozás, még több szerotonin

Nem állítjuk, hogy csupán az alábbi élelmiszerek, ételek fogyasztása után rögvest boldogabbak leszünk, de hogy a testedzésen túl elősegíthetjük egy kicsit ilyen módon is a szerotonin termelődését, az igencsak valószínű. Fontos tudni, hogy télen a szóban forgó hormon szintje alacsonyabb, mint nyáron, ennek oka a jóval kevesebb természetes fény, így a hideg évszakban mindezek még nagyobb jelentőséggel bírnak.

„És valaki hozzon nekem valami bő zsírban sült és csokiban tocsogó kaját!”

Ugye, rémlik a Shrek 2. részében a tündérkeresztanya szájából elhangzó elhíresült mondat? Ha nem is láttad az egész estés mozit, sejtheted, hogy nem egy nyugodt pillanatában mondhatta ezt az ominózus szereplő.

És bizony, ha stresszesebbek vagyunk, általában gyakrabban nyúlunk valamilyen szénhidrátgazdagabb ételért.

De ha már szénhidrát, akkor válasszunk az egészséges változatok közül, például zabkását, mely rostban gazdag, így lassabban is szívódik fel, ennek következtében kevesebbel is jóllakottnak érezhetjük magunkat, a vércukorszintünk is stabilabb lesz és a szerotoninszintünk is hosszabban emelkedik. A szénhidrátszegény diéta pedig kerülendő, hiszen a kutatások szerint depressziót is okozhat, ugyanis a szerotonin közvetíti az agyban a jóllakottság érzetét.

A stressz tüneteit a szerotoninszint növelésével csökkenthetjük, és erre az omega-3 zsírsavakban bővelkedő élelmiszerek, ételek kiválóan alkalmasak lehetnek, ilyen például a lazac is, mely gátolhatja az olyan stresszhormonok termelődését, mint a kortizol vagy az adrenalin.

Jó, jó, de mit fogyasszunk még?

A triptofán nevű vegyület felelős a szervezetünkben azért, hogy elegendő niacin, vagy másnéven B3 vitamin termelődjön, valamint a pihentető alvásért, azért, ahogyan a stresszhatásokra reagálunk és többek közt a szerotonin termelődéséért is.  Amivel még rásegíthetünk erre, azok az olyan zöldségek és gyümölcsök, mint az avokádó, a földimogyoró, a datolya, a füge, a szilva vagy a csicseriborsó.

És nem szabad kifelejtenünk a sorból a tiszta sót sem, melynek fogyasztásától egyes betegségek okán gyakran tiltakoznak a hagyományos orvoslásban. A tiszta víz mellett a só is legalább annyira lényeges szerepet játszik a természetes kiválasztásban, a méreganyagok kiürülésében. Ennélfogva megspórolunk  a szervezetünkben egy jó adag triptofánt, mely szintén szerepet játszim a fenti folyamatban, és amely az előbb említettek alapján elengedhetetlen a szerotonin kellő mennyiségéhez.




Kapcsolódó bejegyzések
Életmód

Kollagén hatása az ízületekre

3 perc olvasás
A kollagén fogyasztása nemcsak a bőrünkre hathat pozitívan, a kollagén hatása az ízületekre, ínakra, porcokra, csontokra is kiemelkedő lehet. Ezt a fehérjét…
Életmód

Ránctalanítás műtéti beavatkozás nélkül – ez lehetséges?

2 perc olvasás
A ráncfelvarrás sokak életében egyet jelent az elkerülhetetlennel, vagy éppen azzal a rémálommal, amit soha nem akarnának a magukénak tudni. Akkor inkább…
ÉletmódSzínes

Alig várod a nyarat? Készülj fel rá már most!

2 perc olvasás
Bár a naptár szerint még jó sokat kell aludni a várva várt nyaralásig vagy a strand kellékek indokolt előkerüléséig, te mégis sóhajtozva…
Légy tagja az elit klubnak!

Értesülj elsők között a legújabb bejegyzéseinkről!

×
Életmód

Boldogságbonbonok napról napra – 2. rész