A XX. század közepe táján feltűnt egy divattervező, aki a párizsi Haute Couture bemutatókra minden addigi elképzelést felülmúló kollekcióval lepte meg közönségét. A ruhák kehelyformát követő szabásvonala új stílust teremtett, melyet New Look néven ismerhetett meg a nagyvilág, és amely teljes mértékben hátat fordított a háborús évek addig megszokott öltözködési stílusának.
Christian Dior 1905-ben látta meg a napvilágot egy jómódú iparos polgárcsalád gyermekeként. Állítólag kamaszkorában egy tenyérjós azt mondta neki, hogy „az asszonyok áldani fogják, maga pedig általuk fog boldogulni”– és úgy tűnik, nem véletlenül. Párizsi tanulmányait követően építészettel kapcsolatos tervei voltak, ugyanis csodálta a brit építészet és kertművészet alkotásait. Viszont ezen elképzelését nem volt módjában továbbvinni.
A gazdasági válság következtében a korábban tehetős családja szegénysorba került és a taníttatás költségeit nem finanszírozhatták számára. A szerény körülmények között tengődő fiatal rajzolni kezdett és galériákban vállalt munkát. Igazi egzisztenciát majd csak a harmincas éveiben sikerült teremtenie magának.
Álmaiban egy kis divatház képe lebegett, mely elegáns, exkluzív ruhákat kínál kifinomult ízlésvilágú vendégeinek, ám nem minden úgy alakult, ahogyan azt eltervezte. Megalapításától számítva egy évtizeden át vezette a kis ékszerdobozt, melyről akkoriban is sokan azt gondolták, hogy a siker fellegvára, és amelyet tálcán kínált a tervezőnek a sors.
A siker valóban mellé szegődött, de nem olyan könnyedén, ahogyan azt a külső szemlélő gondolná. Az említett tíz év megannyi lemondással járt, ugyanakkor Dior olyan üzleti szakértelemmel vértezte fel magát, mely mindenképpen elismerésre méltó. Első brit divatbemutatóját a Savoy Hotelben tartotta meg a ’40-es évek végén.
„…akár akarom, akár nem, tény, hogy mindent, ami az életemet jelentette, az általam tervezett ruhákban fejeztem ki.”
Ruháiban mindig hangsúlyt kapott a karcsú derék, melyet virágszirmokként kibomló szoknya vett körbe. A nagy kalapok, a kecses cipők, nőies kiegészítők, feltűzött, kontyos hajviselettel megkoronázva mind a páratlanul elegáns megjelenést kölcsönöztek viselőjüknek.
Kép: flickr/Kristine
Felismerte, hogy a divatszakma rendkívüli állóképességet, erős idegrendszert kíván. Megfeszített munkatempója következtében a szervezete végső megálljt parancsolt és 1957 októberében a szíve felmondta a szolgálatot. Gyöngyvirággal díszített koporsóban temették el az elismert, tisztelt és ünnepelt divatkirályt, akinek utolsó útján jelen volt nem csupán a divatháza csaknem teljes személyzete az utolsó varrólányt is beleértve, de még a windsori hercegnő is.
Dior szerint a divat is lehet művészet
De a tervező nem csupán esztétaként gondolt a divatra, hanem a XX. század modern gondolkodójaként is: azt vallotta, hogy a legsikeresebb tervező is csak addig él, ameddig a ruhái.
Távozásával a felépített birodalom azonban nem omolhatott össze, és amely egy tehetséges új vezetőt kívánt. Az igazgatóság meg is találta, az akkor még igen fiatal, mindössze 21 esztendős Yves Mathieu Saint Laurent személyében. Korábbi, Dior asszisztenseként töltött három éve alatt elegendő tapasztalatot gyűjtött, így alkalmasnak találtatott a megtisztelő feladatra.
Szerény, visszahúzódó fiatalember volt akkoriban, no de nem a rajzasztal mögött! Trapéz vonalaival új életet lehelt a divatház életébe, merész terveivel folyamatosan sikert sikerre halmozott minden egyes bemutatón.
Ahogy egyre ismertebbé vált és nevét egyre többen jegyezték meg a szakmában, úgy stílusában egyre jobban távolodott a Dior-ház tradícióitól. Az őt megválasztó vezetőség ezt a tendenciát nem nézte jó szemmel és már-már ott tartott, hogy elköszön tőle, amikor az élet – úgymond – finoman közbeszólt és a frissen trónra került divatkirályt katonai szolgálatra szólították.
A divatház élére Marc Bohan személyében ezúttal nem egy ízig-vérig tervező került, hanem egy olyan dirigens, aki inkább politikai vénával megáldott úriembernek volt mondható, semmint divatdiktátornak. Szó se róla, ez utóbbi címmel nem is szeretett volna büszkélkedni, mivel úgy vélte, hogy az efféle státusz már lejárt lemez, és egy sikeres divatház irányításához sokkal inkább üzleti szemlélet szükséges, mintsem tervezői tehetség. De nem csak a levegőbe beszélt, hanem tettek is követték az elképzeléseit, melyek jó ösztöneiről és éleslátásáról, teljes erőbedobásáról és következetességéről tettek tanúbizonyságot.
A kifinomult ízlésű és vastag pénztárcát birtokló vásárlóknak a haute couture (magas szintű tervezés) modellek igazi csemegék, azonban a forgalom döntő részét a pret a porter (kész viselet, hétköznapi öltözék) kollekciók teszik ki, beleértve a parfümöket, a kozmetikumokat és a kiegészítőket is.
Fotó: pixabay
Fotó: hippopx
Fotó: pixabay
Viszlát, ultravékony modellek!
Ahogyan a divat, úgy az elvárások és a nőideál, illetve az ennek megfelelő igények is folyamatosan változnak. 2017 őszén két nagy francia luxuskategóriás divatház – köztük a Dior is – úgy döntött, hogy nem alkalmaz többé kórosan sovány modelleket. A radikális változást a New York-i divathét előtt jelentették be. A kezdeményezés nem volt teljesen új keletű, mert két évvel korábban már történt előrelépés e tekintetben, amikor törvényi rendelkezés született arról, hogy nem foglalkoztathatnak ultravékony modelleket. Azonban a szabályozás minimális testméreteket nem határozott meg, így egy orvosi alkalmassági vizsgálat jelentette a belépőt a bemutatókon, fotókon való szerepléshez. Ezúttal viszont konkrét adatokat is rögzítettek: női modellek esetében a 34-es francia méret, a férfiaknál pedig a 44-es az alsó határ. A női 34-es méret azt jelenti, hogy a modell mellbősége minimálisan 81,5 centiméter, a dereka 62,5 centiméter, a csípője pedig 86,5 centiméter.
Fotó: freeimages.com
Fotó: freeimages.com
Fotó: freeimages.com
És a változások sora még folytatható. Dior és a labdarúgás egy mondatban?
Úgy bizony, a Dior divatház tervezi a jövőben a Paris Saint-Germain labdarúgócsapatának ruházatát.
A klub kétéves szerződést kötött a párizsi céggel, amely fennállása során először működik együtt futballklubbal. A megállapodás értelmében a Dior készíti a fővárosiak hivatalos öltözékét. Többek közt a PSG-logókkal ellátott pólókat, továbbá az utcai viselésre szánt kabátokat, nadrágokat és cipőket is. A korábbiakban a ruhakollekciót a német Hugo Boss cég tervezte.
Az alábbi videóban röviden áttekinthetjük a Dior-ház ikonikus darabjait, fejlődését, egy, a divatcég történetét felölelő kiállítás képein keresztül.
[custom-related-posts title=”Olvastad már?” none_text=”None found” order_by=”title” order=”ASC”]
Kérjük kövess minket! Számodra csak egy kattintás,
de nekünk a világot jelenti! 🙂
