A Házasság Hetének kapcsán arról beszélgettem Vidovenyecz Andrea tánctanárnővel, hogy milyen szép és megható is egy ifjú pár első keringője vagy éppen a mára már divatossá vált meglepetéstánca. De a hangsúly nem csupán arra az emlékezetes néhány percre helyeződik, hanem arra az útra is, melyet a felkészülés heteiben, hónapjaiban élnek át.
– Sokan ismernek Téged Szegeden és környékén. Ha táncról, tánciskoláról vagy versenytáncról van szó, a neved ismerősen cseng az emberek fülében, immáron 26 éve. Szívesen segítesz többek közt a hozzád forduló jegyespároknak is, akik az első nagy közös táncukra készülnek a majdani esküvőn. Ez a téma pedig igazán aktuális lehet most, gondolok itt arra is, hogy Valentin nap alkalmával sok lánykérés is történhetett.
Andrea: Tizenévekkel ezelőtt barátok, ismerősök kerestek fel, hogy segítsek nekik konkrét koreográfiát betanulni. Volt köztük régi versenytáncos is, aki szerette volna ezáltal újra átélni a korábbi nagy táncos pillanatait, ismét egy nagyot „villantani” a korábbi kimagasló teljesítményéhez hűen.
De azt gondolom, akárhogy is, nagyon szép hagyomány ez, és érdemes megtartani, akár a régi tradíciókat követve, akár egy kicsit modernebb, vidámabb formába öntve azt.
És amíg a régi időkben általános volt, hogy tánciskolába is jártak a fiatalok, az ma már nem annyira gyakori. Viszont a szalagavatón táncolnak, ami nagyon szép, új hagyománnyá fejlődött.
Továbbá azt gondolom, természetes, hogy még ha a tánc terén kezdő is a jegyespár, azért szeretnének egy emlékezetes produkciót nyújtani. Legyen az egy egyszerű, elegáns koreográfia vagy egy bonyolultabb, de önfeledt, örömteli pillanatokkal teli meglepetéstánc. Számukra magabiztosságot ad, kedves vendégeiknek pedig nagyszerű szórakozást.
– Mikor érdemes hozzád jelentkezni a nagy nap előtt?
Andrea: Mondhatni minél hamarabb, főleg, ha az ifjú pár nem rendelkezik komoly táncos múlttal, kiváltképp, ha teljesen kezdők. Előfordult olyan, hogy csak nagyon rövid idő maradt a jeles eseményig, és a fiatalok szerettek volna egy vidám, bohókásabb koreográfiát is a hagyományos keringő mellé. Arra már sajnos nem volt elég az idő, hogy mindkettőt alaposan kigyakoroljuk, így maradt a keringő, az viszont csodásan sikerült.
Érdemes rászánni az időt a tánctanulásra, akár fél évvel az esküvő előtt, mert az utolsó napokban már teljesen máshová kerül a fókusz az eseményt illetően.
– Mesélj arról kérlek, hogy mi történik attól a perctől, hogy táncoktatásra jelentkezik nálad egy jegyespár, egészen addig, míg meg nem történik a nagy bemutató az esküvőn.
Andrea: Nagyon fontosnak tartom az első pillanattól kezdve, hogy megismerjem a párt, az igényeiket, terveiket. Úgy gondolom, a tánctanár személyiségén nagyon sok áll vagy bukik. Éppen ezért fontos hogy én magam is rájuk hangolódjak, igazodjam a stílusukhoz, a habitusukhoz. Meg kell találjuk az őket kifejező zenét és táncos mozdulatokat. Az ehhez kapcsolódó tanulmányaim és tapasztalataim is segítenek abban, hogy azt a bizonyos közös nevezőt az első perctől kezdve megtaláljam velük.
– Mi alapján választotok zenét?
Andrea: Az, hogy egy kicsit megismerem őket már az elején, abban is támogat, hogy azoknak is tudjak ötletekkel szolgálni, akik tudják, hogy milyen táncot szeretnének megtanulni, de hozzá kapcsolódó zenét még nem találtak.
A legszerencsésebb helyzet az, ha a párnak van saját dala, ami mondjuk a megismerkedésükhöz köthető vagy egy fontos eseményhez, amire a korábbiakból szívesen emlékeznek. Általában van ilyen, de tudok javaslatokkal előállni ellenkező esetben is, és olyankor közösen választunk. Össze is vághatunk különböző dalrészletekből is egy komplett számot, mondjuk lassútól a gyors tempó felé haladva, vagy más és más stílusokat ötvözve. Minderre viszont időt kell szánni, nem is keveset, de ezt a páros dönti el, mennyi időt és munkát tudnak és szeretnének rászánni. Én igyekszem ehhez mérten egyszerűsíteni vagy bonyolítani a koreográfiát.
– Ha a kezdőket nézzük, mi a legalapvetőbb dolog, amivel segíteni tudod őket a koreográfia megtanulásában?
Andrea: Az nagy magabiztosságot nyújt nekik és erre mindig odafigyelek, hogy a koreográfia kövesse a zenei gondolatokat. Mindig akkor kezdődjön egy új motívum, akkor jöjjön egy forgás, egy új mozdulat, amikor és ahogyan a zenei frázisok követik egymást. Így sokkal könnyebb memorizálni a lépések egymásutánját és biztonságot ad, amikor már élesben táncolnak.
Amennyiben pedig a pár egyik tagja korábban már táncolt, akkor ő is egy biztos alapnak számít, akire az esetlegesen kevésbé gyakorlott partnere is tud „támaszkodni”. Ilyenkor a rutinosabbnak számító félnek adhatok picit bonyolultabb, mutatósabb mozdulatot is. Ezt aztán a párja követheti, és máris látványosabb a produkció.
– A hagyományosnak számító keringőn kívül milyen más kérésekkel fordulnak hozzád a házasulandók?
Andrea: Divatos lett mostanság a meglepetéstánc, melyet többnyire a jegyespár táncol végig, de néha a közvetlen rokonok is bekapcsolódnak a koreográfiába, az örömszülők, testvérek, barátok. Mindig felszabadult, örömteli pillanatok ezek. Mindez természetesen attól is függ, hogy milyen az esküvő stílusa, mennyire hagyománykövető a pár.
– Ugye jól gondolom, hogy a párok nemcsak egy koreográfiát kapnak a segítséged által, hanem valami pluszt is a mindennapi életükre nézve?
Andrea: Igen, nekem is az a tapasztalatom. Fontosnak tartom, hogy a szervezés amúgy is zsúfolt heteiben legyen lehetőségük „mi-időre” (az én-idő után szabadon). Ilyenkor bensőséges hangulatban csak egymásra figyelnek, kikapcsolódhatnak, sikerélményük van, felszabadulhatnak. Gyakori egyébként, hogy fáradtan, kissé lehangoltan érkeznek az órára és a végén mintha kicserélték volna őket. Hangsúlyt helyezek a tánctartásra, mely pozitív testi és lelki hatással van rájuk és nem csak az adott órán, hanem a későbbiekre nézve is.
Lefogadom, hogy vannak párok, akik annyira belejönnek a heti táncórákba, hogy akár szórakozás gyanánt továbbra is járnak hozzád…
Andrea: Volt is nem kevés példa, és egy nagyon érdekes jelenség is kapcsolódik ehhez. Úgy képzeld el, hogy a jegyespárok többsége, akik hozzám jártak esküvői koreográfiát tanulni, hamarosan arról számoltak be, hogy kisbabát várnak. Sőt, nem egy esetben már a tánctanulás időszaka alatt megfogant a pici. Így aztán sok esetben jártak még egy darabig, csak a baba érkezése miatt hagyták abba. Viszont aztán olyan is akadt, aki a gyermekét is beíratta az óráimra, ez külön öröm és külön pozitív visszajelzés a számomra.
És, ha már visszajelzést említem, mindig megkérem a párt, a nagy esemény után feltétlenül számoljanak be, hogy hogyan sikerült a táncuk. Mindig lelkesen beszélnek róla, mert ha akad is valami apró probléma, mindig ügyesen áthidalják. Rendkívül büszkék magukra és hálásan köszönik a minden részletre kiterjedő felkészítést.
Mindig örömmel tölt el, mert szeretem a munkám jól végezni. Akik nálam tanulnak, az alaplépések, rövid koreográfiák mellett megtapasztalják, hogyan élvezhetik a tánc adta lehetőségeket. Magabiztosabban és rutinosabban mozognak más táncos összejövetelekkor is.
Úgyhogy kedves párok: akár házasulandók, akár nem, keressetek bátran, akár csak egy kis közös program, kikapcsolódás gyanánt is akartok táncolni! Keressétek a Vidovenyecz Andrea tánc és mozgáskultúra honlapja weboldalt, ahol minden információt megtaláltok. Várok mindenkit sok szeretettel!
Kérjük kövess minket! Számodra csak egy kattintás,
de nekünk a világot jelenti! 🙂
