A történelemből számos olyan történetet ismerünk, melyekben a világon élő különböző emberek nem voltak egyenlők. Ez adódhatott nemükből, korukból, vallásukból, bőrszínüktől, vagy akár szokásaiktól. Ázsia több országában a mai napig fennáll egyfajta hierarchia, miszerint a nők szava a döntő a családok körében. Egy híres fotós szerint, aki bejárta ezeket az országokat, egymás segítése és kölcsönös tisztelete jellemzi az ott élő népeket.
A sok esőzésről ismert Khasi-hegységben, India északkeleti régiójában, a határhoz közel található Mawlynnong települése. Ebben a faluban párszáz khasi lakos él. A khasiknál pedig anyai leszármazáson alapuló rend szerint, nőuralom van.
Ennél a népnél a vagyon, a család vezetői rangja leányágon öröklődik. A legfiatalabb leány örökli a család vagonát, házasság esetén pedig a férj költözik a nő otthonába és születendő gyermekük az anyja vezetéknevét veszi fel. Körülbelül 12 éves korukig a leányok a helyi iskolába járnak, azonban a középiskolai és főiskolai tanulmányaikat az állam fővárosában folytatják. A képzések befejezése után hazatérnek szülőfalujukba, hogy gondoskodjanak szüleikről.
Évtizedekkel ezelőtt szokás volt több nép esetében, hogy a szülők előre kiválaszották lánygyermekük leendő férjét. Ma már ezt el sem tudjuk képzelni hazánkban, ennek ellenére a khasiknál a lány választja ki leendőbelijét és nem fordítva. Azt sem kell szégyellnie, ha később elválik férjétől és egyedülálló nőként folytatja életét. Abban az esetben viszont, ha a családban nem születik leánygyermek, akkor azt a családot „kihaltnak” nyilvánítják, mert a már említettek szerint minden vagyon leányágon öröklődik tovább.
Több tudós szerint ez a „nőuralom” ahhoz a korhoz köthető, amikor a khasi nők több férfival éltek, így hát nem volt könnyű eldönteni, hogy ki a gyermekek apja. Elképzelhető, hogy az okok között szerepel az is, hogy a háborúk miatt számos férfi gyakran távol maradt családjától, így nehezebb volt gondoskodniuk családjukról.
A kínai Moso népnél a nők hozzák a főbb törvényeket, ők alkotják a kormányt és az egész társadalom matriarchális, ami azt jelenti, hogy az anya szerepe, szava a legmeghatározóbb a családok életében. A gyerekek taníttatásáért az anyai nagybácsinak kell gondoskodnia. Azonban ha ez nem így történik, konfliktusok alakulhatnak ki családon belül.
A jelen korban itt nincs sem Iphone, sem internet, teljes harmóniában élnek együtt nők és férfiak. Sokkal inkább a családra, a szabad idő hasznos eltöltésére szentelik idejüket az emberek. Más értékrendjük van, miszerint nagyra tartják a lelki dolgokat, amelyek nálunk, a modern világban manapság egyre inkább háttérbe szorulnak.
A badjo törzshöz tartozó gyerekek szeretnek a tengerben játszani. A törzsben nincs hierarchia, mindenki egyenlő. Ezt a példát kellene követnie a modern társadalmaknak is. A családoknál fontos lenne az egyenlőség, egymás kölcsönös tisztelete a házasságokban.
Hosszú távon nem vezet jóra, ha mindent az anyuka végez, apuka pedig csak meccsnézésre jó. Fordított esetben egy nagyobb vita alkalmával a közös döntéshozás, kompromisszum lenne a célra vezető.
Ennek ellenére, egyre több olyan csonka családdal találkozunk, melyben a gyerekek anya vagy apa nélkül nőttek fel. Példát véve az ázsiai népekről, nemcsak a technológiai fejlődésünkben lenne jó, ha a gazdag társadalmak közé tartoznánk, hanem előrehaladásunk gondolkodásunkban is megjelenne, intve ezzel a fiatalokat egy szebb, jobb jövő megteremtésére, valamint értékrendjük átalakítására.
Kérjük kövess minket! Számodra csak egy kattintás,
de nekünk a világot jelenti! 🙂
