Nincs olyan szülő, nagyszülő, aki ne szembesülne olykor azzal a helyzettel, hogy a gyermek unatkozik, kedvetlen, és ha megkérjük valamire, akkor a válasz igen gyakran „Nem”, „Nincs kedvem”, „Majd később”, és hasonlók. De milyen apró trükkökkel tudjuk egészen kicsi korától arra ösztönözni, hogy tegye meg, amire kérjük? Íme, néhány ötlet.
Fontos az érdeklődés felkeltése és fenntartása
A kicsik imádják utánozni a szüleiket: minden olyan tevékenység izgalmas számukra, amit a szülő végez, legyen az mosogatás, sminkelés, borotválkozás, sütés-főzés, barkácsolás és még sorolhatnánk. Nagyon fontos, hogy ne hárítsunk azzal, hogy még kicsi hozzá, inkább vonjuk be az ő szintjén az adott tevékenységbe. Már az is hatalmas dolog a számára, ha odaadhatja apunak a csavarkulcsot és kaphat egy kis habot az arcára borotválkozás közben, amit aztán vízzel lemoshat. A kislányok általában imádnak ugyanúgy fodrászkodni, sminkelni, mint az anyukájuk, ezért ne bánjuk, ha olykor kedvük támad bennünket is megszépíteni. És igen, apuka is beállhat a sorba a gyerekszoba szépségszalonjában!
Lényeges, hogy ilyenkor ne aggódjunk túlságosan: néhanapján nem baj, ha a csemete székre állva mosogat és nem lesz teljesen tiszta a saját kis műanyag pohara, tányérja, vagy éppen a sütemény készítése után a konyha liszttől és az egyéb hozzávalóktól ékes.
Az efféle közös játéknak fontos szerepe van a gyermek testi-lelki fejlődésében, abban, hogy hosszabb távon képes legyen a figyelmét egy dologra irányítani. Fantáziája is színesebb lesz a kreatív tevékenységek által, mely során mi magunk is adhatunk neki ötleteket, természetesen csak finom iránymutatásokat adva.
Biztassuk arra, hogy kérdezzen!
A gyerekek ösztönösen nyitottak mindenre, és ha a tőlünk telhető módon – és persze a kicsi életkorának megfelelően – megválaszoljuk a kérdéseit, nagyobb korában is bátrabban fordul majd hozzánk, ha nem tud valamit vagy egyéb gondja van. Ráadásul nyelvi készségének fejlődése szempontjából is kiemelkedő fontosságú az, ha pontosan meg tudja fogalmazni azt, amire kíváncsi.
Nem ritka, hogy a csemete olyan témát feszeget, 
amire nem feltétlenül tudjuk a választ, és nekünk magunknak is utána kell járnunk. Ne restelljünk ilyenkor leemelni egy lexikont, ismeretterjesztő könyvet a polcról, vagy segítségül hívni a világhálót. A gyermeknek is örömet szerzünk, és lehet, hogy még jobban beleássa magát az adott témába, és nem mellesleg mi is tájékozottabbá válhatunk.
A dicséret elengedhetetlen
Ahhoz, hogy a gyermek érdeklődését, motivációját egy adott téma vagy tevékenység iránt fenntartsuk, kulcsfontosságú, hogy elismerjük őt. Lehet, hogy próbálkozása nem tökéletes, mert nem a megfelelő helyre tette az evőeszközöket a terítésnél, de értékeljük az igyekezetét, finoman javítsuk ki, mutassuk meg neki, hogy legközelebb hogyan csinálja.
A dicséret biztonságot és önbizalmat ad, és nem mellesleg nagyobb korában is szívesebben segít majd otthon, illetve teszi meg, amire kérjük, ha úgy érzi, hogy értékeljük a munkáját. Fontos tehát, hogy a gyermek megértse és megtanulja, hogy mindenkinek vannak feladatai, amelyekért nem feltétlenül jár jutalom. Éppen ezért ha pénzzel vagy édességgel próbáljuk meg lekenyerezni a csemetét, hogy szót fogadjon, azzal sokat árthatunk.
Néha hagyjuk unatkozni is!
„Anyu, úgy unatkozom! Mit csináljak?” Vannak szülők, akik egy ilyen kijelentésre azonmód megpróbálnak valamilyen ötlettel előállni, sőt, úgy vélik, azonnal közbe kell avatkozniuk és szórakoztatniuk kell a gyermeket. Természetesen a rendszeres közös játék, a közös tevékenység nagyon lényeges, de nem állandóan. Ha hagyjuk egy kicsit töprengeni a gyermeket, elég gyakran eszébe jut egy játéka, amivel már régen foglalatoskodott, vagy leül rajzolni, építeni, stb. Hagyjuk, hogy kreativitása ekképpen is kibontakozhasson.
Mindennek van határa
Amikor kikötjük, hogy valamit nem szabad, vagy éppen azt mondjuk a kicsinek, hogy még egy félórát maradunk a játszótéren, akkor mindez tőlünk, szülőktől is fegyelmet, következetességet kíván.
A szabályok mentén kialakult konfliktusok arra tanítják a gyermeket, hogy vannak bizonyos dolgok, melyekről le kell mondanunk és vannak és lesznek is elvárások, amiknek meg kell felelni. Igyekezzünk a konfliktusokat is építő jelleggel – és ahol lehet – kompromisszumokkal megoldani, így mindenki megnyugszik, és nincs vesztes, csak győztes. És mi ez, ha nem motiváció?
Kérjük kövess minket! Számodra csak egy kattintás,
de nekünk a világot jelenti! 🙂
