Sulizenekarból egyenesen A DAL 2021 színpadára – Interjú a Lusciniával

Egy olyan fiatal zenészekből álló bandát mutatunk be nektek, amely nemrégiben alakult, mondhatni sulizenekarként, és mire észbe kaptak a tagok, bekerültek a A DAL 2021 versenyének legjobb 40 produkciója közé. Ismerjétek meg még színpadra lépésük előtt a LUSCINIA zenekart!

Személyes ismeretség révén kerestem fel a LUSCINIA zenekar tehetséges dobosát, Móczó Martint, aki vállalta, hogy együttesük szintén zseniális énekesnőjével, Seres Kittivel együtt interjúban meséljenek nekem arról, hogy hogyan is jutottak el szűk másfél év alatt oda, hogy A DAL 2021 legjobbjai között mérettessék meg magukat.

– Szeretném, ha először mesélnétek egy kicsit arról, hogyan alakult meg a zenekar, kitől és honnan jött az ötlet egyáltalán.

Kitti: 2019 szeptemberében alakult a Luscinia zenekar. Igazából az én ötletem volt, mert régóta szerettem volna már saját zenekart, saját dalokkal. A srácok közül Martinnal és a gitáros Jurisits Tomival egy iskolában, a Kőbányai Zenei Stúdióban egy osztályban zenélünk, így egyértelmű volt, hogy elsőként őket kérdezem meg, hogy lenne-e kedvük egy ilyen projekthez.

Ezenkívül Berek Danival, a billentyűs sráccal egy zenetáborban találkoztunk, őt ott láttam, illetve hallottam játszani, aki szintén egyetemista, az Óbudai Egyetem hallgatója.
Aztán igaz, ismeretlenül, de ráírtam, hogy „Szia, Seres Kitti vagyok, szeretnék egy zenekart alapítani. Hallottalak már zenélni és nagyon tetszett, ahogy játszol. Lenne kedved betársulni az alakuló csapatunkhoz?” Ő meg: „Persze, gyerünk, csináljuk!” Találkoztunk és azóta is remekül kijövünk egymással mindannyian, ahogyan Őri Sebestyénnel, a basszusgitárosunkkal is, aki később csatlakozott hozzánk, és hát azóta is toljuk ezerrel.

– Milyen stílust képviseltek, hová sorolnátok magatokat?

Kitti: A pop-rock műfajt képviseljük, bár az eddig megjelent dalaink inkább a rock felé hajlanak. Viszont készülőben van egy új, ezúttal nagy albumunk, amivel az is a célunk, hogy ötvözzük az általunk kedvelt stílusokat.

Martin: A suli révén is, és egyébként is elég sok zenei hatás ér bennünket, ráadásul mindenki kicsit mást hallgat. Nyitottak vagyunk minden műfajra, a metáltól kezdve a funky és a pop, rock stíluson át egészen az alter vonalig. Így ez a sokféleség hallatszani fog az új albumon is, és reméljük ha majd lehet koncertezni, akkor egy sokszínű koncertélményt tudunk majd nyújtani ezzel az odalátogatók számára.

– Kitti, úgy tudom, te vagy a dalszövegíró a csapatban.

Kitti: Igen, valóban, a zenét pedig a srácok rakják össze hozzá. Próbáltam én is ez utóbbit, de aztán maradtam a szövegeknél. Volt már régebbről is pár dalszöveg, ami csak arra várt, hogy megzenésítsék, illetve a mai napig összedolgozunk ebben a tekintetben is. Kikérem a fiúk véleményét, ha kell, átgondolom, átfogalmazom picit újra: fontos, hogy ők is magukénak érezzék a sorokat.

Martin: Mi pedig a srácokkal sokszor jammelünk, amiből megszületik egy dal alapja és ezt formáljuk tovább, vagy valaki már egy saját ötlettel, dalrészlettel áll elő, amit a próbán közösen tökéletesítünk. Én személy szerint nagyon szeretek a srácokkal közösen zenélni, hiszen jól tudunk együtt dolgozni és inspiráljuk egymást.

– Ez alatt a rövid idő alatt, ami másfél év, tehetségkutatón is volt lehetőségetek bemutatkozni.

Kitti: Jómagam korábban szólóban szerepeltem sok belföldi és külföldi tehetségkutatón, de akkor még a Luscinia nem létezett. 16-17 éves voltam, amikor Magyarországot képviselhettem énekversenyeken, többek közt Szlovéniában, Máltán és Litvániában, ahonnan nyereményként mindig további meghívásokkal térhettem haza.
Viszont amióta bekerültem a suliba és megalakult a Luscinia, azóta félretettem a szólókarriert. Frontemberként jobban is érzem magam, mint amikor csak egyedül voltam a színpadon.

Martin: Viszont volt egy online verseny, amin a zenekarral indultunk. A Befutó című verseny élőben zajlott volna, de a vírus miatt online került lebonyolításra. Itt, ha jól tudom, több, mint 100 zenekar küldte be fordulónként a videóra felvett dalait. Mi is így tettünk és elmondhatjuk, hogy bekerültünk a döntőbe, a legjobb 8 helyezett közé, és elhozhattuk a Legjobb dal Különdíját.

Kitti: Szeretnénk majd a későbbiekben további versenyen is megmérettetni majd magunkat, mint például a Fülesbagoly, és hát ezekből meg a kritikákból is rengeteget tanulunk, fejlődünk.

– Versenyen tehát már indultatok, koncerten lehetett-e már benneteket hallani?

Kitti: Sajnos még nem, ugyanis, ahogy 2019 szeptemberében megalakultunk, megírtuk a dalokat, és mire összeállt az album, jött a jelenlegi helyzet, ennélfogva még nem volt lehetőségünk élőben bemutatkozni. De nagyon várjuk már, hogy végre tarthassunk egy debütáló koncertet.

– Nagyon várjuk már, élőben is jó lesz hallani a már elkészült minialbumotokat…

Martin: 2020 augusztusában készült el véglegesen az album és került fel először a Spotify-ra, majd szeptember-októberben pedig sorra jelentettük meg őket videoklippel együtt a YouTube-csatornánkon.
Mondjuk kicsit kalandosan alakult az egész, mert az első 3 dalt egymás után vettük fel, 2020 februárjától kezdve, aztán csúszott a dolog a vírushelyzet miatt is, de a nyár folyamán sikerült befejezni és a másik 2 dallal is stúdióba vonulni.

A Luscinia zenekar logoja

Kitti: A címet pedig mindenképpen úgy választottuk, hogy kötődjön a Lusciniához, aminek a jelentése „fülemüle”. Nem véletlenül, hiszen énekesmadárról van szó, a logónk is ennek megfelelően készült, és így jött az Égivándor ötlete. Hamarosan megjelenik majd egy videoklipünk, ami csak a Youtube-on lesz fent. Az eddigiek többnyire „zenélősek”, azzal a céllal, hogy megismerjen bennünket a közönség, aztán az új album dalai kapnak majd többségében olyan videót, ami egy történet is lesz egyben.

Az Égivándor című album borítója

– Ki vetette fel, hogy nevezzetek A DAL 2021 című produkcióba?

Kitti: Szinte egyszerre gondoltunk rá, hogy benevezzünk. Az tudni kell, hogy a műsorba legfeljebb háromperces dalok kerülhetnek, de a számaink mindegyike hosszabb ennél. Ezért aztán meg kellett vágatnunk, így készült egy radio edit, amit majd látni-hallani lehet majd a televízióban is. Két dalt küldtünk be egyébként, közülük aztán a Labirintus lett az, amelyik bekerült a top 40 közé.

– És hogy zajlik a felkészülés? Gondolok arra is, hogy egyébként az ország különböző pontjain éltek.

Martin: Ez így van, nem egyszerű. Jómagam szegedi vagyok; Tomi, a gitárosunk pécsi, Sebi a basszusgitárosunk soproni, Dani a billentyűsünk Paks környékéről való, egyedül Kitti él Budapesten, de eredetileg Kisvárdáról költözött a fővárosba. A digitális oktatás miatt pedig most mindenki otthon van javarészt. Viszont kéthetente két napot együtt töltünk a budapesti próbateremben, így a legkönnyebb mindenkinek megoldani.

– Mit szóltak a tanáraitok és a többi diák ahhoz, hogy milyen nagy lépésre szántátok el magatokat?

Kitti: Ugyan most személyesen nem találkozunk, találkoztunk velük, de akivel csak szóba került, mind azt mondták, hogy nagyon örülnek és drukkolnak; szóval biztatnak bennünket. Az pedig külön jólesik, hogy a többi diák részéről sincs rivalizálás vagy ellenérzés, egy emberként szurkolnak értünk és ez hatalmas erőt ad nekünk.

– Tudjátok-e már, hogy kik lesznek majd az ellenfeleitek a versenyben?

Kitti: Igaz, hogy nem árulták el előre, nem kaptunk konkrét listát, de az eddigi fordulók alapján azért ki tudjuk, ki tudtuk sakkozni nagyjából, hogy kik lesznek. Természetesen meghallgattuk az ő dalaikat is, latolgatva az esélyeinket, és

nagyon reméljük, hogy a mi produkciónk is tetszést arat majd a műsorban, ami március 13-ig szombatonként 19.35-től látható a Duna Televízión.
Nagy kihívásnak nézünk elébe, igen erős a mezőny, az biztos.

Viszont, ami óriási pozitívum, hogy a már befutott versenytársaink mellett sem érezzük hátrányát annak, hogy nem vagyunk országosan ismertek, és ezt a műsor készítői sem éreztetik velünk egy cseppet sem. Mindenki nagyon segítőkész, kedves, mondjuk mi is elég talpraesettek vagyunk és merünk kérdezni a stáb tagjaitól, ha arról van szó.

Martin: A közönségre pedig legalább ennyire számítunk, hogy lélekben és szavazataikkal velünk lesznek, drukkolnak nekünk a televízió képernyői előtt.

És addig is, míg adásba kerül ez az igen tehetséges fiatalokból álló együttes, a Luscinia, hallgassuk minél többször az albumukat, melyek közül a versenybe került Labirintus című dalukat, illetve annak klipjét mi is nagy örömmel osztjuk meg.

Én személy szerint „borsókázom tőle”, ahányszor meghallom, tudjátok, az a jóleső borzongás…:)