Éppen 70 évvel ezelőtt készült Einstein híres, nyelvnyújtogatós fotója

A zsenialitás, a tudomány kapcsán szinte mindig felmerül Einstein neve. A tudós egy másik oldalát is megmutatta egy fotó erejéig azoknak, akik nem ismerték, vagy azt gondolták, ilyen elmével csakis igazán komoly ember lehet.

Az elhíresült fénykép pedig éppen ma 70 éve készült, Einstein 72. születésnapján. A Princeton Egyetemi Klubban ünnepelték őt, melyre csak úgy sereglett a sok fotós és újságíró Amerika minden szegletéből. A rendezvény után Einstein az Aydelotte házaspár társaságában az autóhoz sétáltak a fotóriporterek forgatagában. A nap végére a tudós igencsak elfáradt, és már nem volt kedve pózolni a média képviselőinek, így sietősen beült a gépjárműbe. A fotósok hajthatatlanok maradtak, a “Kérünk egy mosolyt” felszólítással biztatták, mire Einstein ehelyett egy nyelnyújtással lepte meg őket.

Egyetlen fényképésznek, a UPI emberének sikerült lencsevégre kapni a sajátos pillanatot, melyen eredetileg a házaspár két tagja is látszódott. A zseninek pedig később annyira megtetszett a fotó, hogy kért belőle egy vágott verziót, melyet aztán üdvözlőlapként küldözgetett tovább a barátainak. Ezekből a kártyákból juttatott egyet a korabeli népszerű híradós, Howard K. Smith postaládájába is, ezzel a kísérőszöveggel:

„Biztos vagyok benne, hogy tetszeni fog neked ez az arckifejezés, mert az egész emberiségnek szól. Egy állampolgár megteheti azt, amit egy diplomata nem. Hűséges és hálás hallgatód: A. Einstein, 1953.”

Ez a fénykép később kalapács alá került New Hamphire-ben 2009-ben, egész pontosan 74 324 dollárért, mely átszámolva mai árfolyamra, úgy 21 millió forintnyi értéket jelent. Minden idők legdrágában eladott, Einsteinről készült fényképe ez.

Bobby Livingston, az aukciós ház alelnöke így méltatta a fénykép jelentőségét:

„Ez a fénykép Einsteinről felfoghatatlanul ikonikus. Most először Einstein maga magyarázza el a világnak, miért öltötte ki a nyelvét. A ráírt üzenetből kiderül, hogy a professzor pontosan tisztában volt e fotó erejével, és azzal, hogy ez a pimaszság annak idején akár bajba is sodorhatta volna őt, hiszen a kormányzat megfigyeltette a tudósokat, értelmiségieket.”