Május 12-én világszerte ünneplik az Ápolók Nemzetközi Napját annak emlékére, hogy 1820-ban ezen a napon született Florence Nightingale brit ápolónő, az ápolóképzés kiemelkedő alakja.
A krími háború ideje alatt minden erejével azon dolgozott, hogy a szakszerű, jól szervezett ellátásssal és kellő tisztaság fenntartásával visszaszorítsa a tragédiák számát. Éjt nappallá téve rendületlenül, fáradhatatlanul dolgozott. és szó szerint éjjel is, ezért is kapta a katonáktól a Lámpás Hölgy nevet. Amikor Angliába visszatért, óriási elismerés fogadta, hősként tisztelték őt, mely abban is megnyilvánult, hogy egy nővérképzőt is elneveztek róla. Munkásságát megjelent tanulmányai is megörökítették, melyekben arról is ír többek közt – igen nagy hittel, elhivatottsággal -, hogy mi szükségeltetik az ápolói hivatáshoz:
“Az ápolónő munkája háromszoros érdeklődést kíván: szellemi érdeklődést az eset iránt, szívbeli érdeklődést a beteg ember iránt, szakmai érdeklődést a gyakorlati munka technikája iránt”.
1907-ben elsőként kapott nőként Becsületrendet a brit birodalom elismert tagjaként. Küzdött azért is, hogy az emberek minél szélesebb körben becsüljék az ápolói hivatást, és hogy ez a megbecsülés anyagilag és erkölcsileg is kifejeződjön.
Magyarország első országos főápolónője Kossuth Zsuzsanna volt, akinek a nevét máig számos egészségügyi és hozzá kapcsolódó oktatási intézmény is őrzi.
A Magyarországi Betegápolók Országos Egyesülete 1906-ban alakult meg.
Az Ápolók Világnapja alkalmából minden évben Pro Sanitate-díjjal és Kossuth Zsuzsa Emlékéremmel ismerik el azokat, akik példaértékű ápolói tevékenységet végeznek.
[custom-related-posts title=”Olvastad már?” none_text=”None found” order_by=”title” order=”ASC”]
Kérjük kövess minket! Számodra csak egy kattintás,
de nekünk a világot jelenti! 🙂
