A húsvéti hagyományok eredete hosszú időre nyúlik vissza és a szokások nagyon sokrétűek. A számos jelkép – hímes tojás, nyuszi, barkaág, bárány és a locsolkodás – mindenki számára egyet jelent és jól ismert. Ugyan a locsolkodás hagyománya egyre kevesebb helyen dívik és jobbára inkább faluhelyen. Városiasodott formája, a kölnivízzel való öntözés pedig már szinte teljesen a feledés homályába merül lassan – sok lány és asszony nagy örömére.
Viszont nem volt mindig békés, tradicionális elemekkel tarkított ünnepünk. Az I. világháború intézkedései között szerepelt a húsvéti tojás festésének tilalma is. Az ok pedig nem a hagyomány önkényes megtörése volt, hanem az a fajta áruhiány, mely a tojásra, mint alapvető élelmiszerre is kiterjedt. Ilyenformán mindenkit arra biztattak illetve köteleztek, hogy a nehezen megspórolt forintjaikat őrizzék, ne költsék “gyomorrontó cukorkákra”. A bárány, a sonka és a kalács maradhatott azért az asztalon – már akinek futotta rá vagy az alapanyagokra.
Az egykor újságok megtalálhatók az Arcanum Digitális Tudománytár oldalain.
[custom-related-posts title=”További ünnepi érdekességek” none_text=”None found” order_by=”title” order=”ASC”]
Kérjük kövess minket! Számodra csak egy kattintás,
de nekünk a világot jelenti! 🙂
