A fekete macska sztereotípiája

Gyermekkoromban mindig házikedvencek vettek körül, így nem volt kérdés, hogy a szülői házat elhagyva is kiskedvencek fognak körülvenni. Ennek már 12 éve, és négylábúak sehol, az pedig különösen hátráltatott mindebben, hogy a nejem nincs oda a háziállatokért, így a felé tanúsított könyörgések határozott kijelentések sem jártak sikerrel.

Egészen 1 évvel ezelőttig, amikor a sógornőm egy kutyamenhelyről (!) hazahozott egy fekete, kb. 3 hónapos kiscicát, akibe azonnal beleszerettünk. Cuci hozzánk került, (köszönjük, Sógornőm! ♥ ) és el sem tudjuk képzelni nélküle az életünket.

Egy emberközpontú, okos és édes cicáról van szó, aki szinte áldás nekünk, és bizonyos időközönként felmerül bennem a kérdés, hogy

miért születhetett ez a sok sztereotípia a fekete macskákkal kapcsolatban?

Ha hiszed, ha nem, a „balszerencsét” hozó fekete macskákról kialakult hiedelmek még a 21. században is élnek és jelen vannak a kultúránkban.

De a statisztikák más történetet mesélnek: a fekete macskákat és más háziállatokat ugyanúgy örökbe fogadják, ha nem is gyakrabban, mint a fehér vagy a sokszínű társaikat. Ahhoz, hogy valóban eljuthassunk a babona gyökeréhez, nézzük meg a múltat, hogy kiderüljön, hol kezdődhetett.

De előtte egy kis érdekesség

A Macskabarátok Egyesülete (CFA) 22 olyan macskafajtát ismer el, amelyek tömör fekete bundával rendelkeznek. Az összes macska közül ténylegesen csak és kizárólag a Bombay fekete. A teljesen fekete szőr pigmentációja kissé gyakoribb a hím cicáknál, mint a nőstényeknél. A magas melanin pigmenttartalom miatt a legtöbb fekete macskának sárga szeme van.

A történelem

A macskákra, különösen a feketékre vonatkozó mítoszok gyakran ellentmondásosak, az idő múlásával ráadásul homályosak a történetek. A skandináv legenda szerint Freyának, a termékenység istennőjének szekerét fekete cicák húzták. Bastetet, az egyiptomi macskaistennőt a cirmosaival együtt imádták. Skóciában a jólét jelének számít, ha egy fekete macska keresztezi az utad; ugyanez igaz Németországban, de csak akkor, ha balról jobbra halad. Nálunk a fekete macska egyértelműen balszerencsét jelent. Másoknál a szerencse csak akkor pozitív, ha a macska közvetlenül feléd sétál, vagy ha a találkozás reggel történik.

Sajnos ez a pozitív asszociáció a történelem során előre-hátra tolódott. A kelta mitológia megemlíti Cat Sìth-t, egy léleklopó tündért fekete macska formájában. Cat Sìth a Sidhe tündéri macskája, amely kutyaszerű társával, Cù Sìth-tel kísértette a skót felföldet. Mindkettő elrabolta az emberek lelkét, bár az utóbbitól eltérően Cat Sìth a temetésre váró holtak lelkét vette el. Bájos.

1233-ban IX. Gergely pápa kiadta a Vox in Rama elnevezésű pápai törvényjavaslatot, amelyben elítélte a fekete macskákat, és elindította a történelem első ismert nagyszabású macskamészárlását. Kicsit konkretizálva nem kifejezetten a macskákkal volt baja. Állítólag kínzással és megfélemlítéssel elérve a pápa prédikátora arról számolt be, hogy egy sátáni szektát fedezett fel, amely démoni és pokoli fekete macska formájában imádta az ördögöket.

A törvényjavaslat gyakorlatilag a pápa válasza volt Konrád prédikátor rémisztő híreire és  részletesen leírja a szekta beavatási szertartásait, azt állítva, hogy a potenciális beavatottat először egy titokzatos, kutya méretű varangy közelíti meg. Röviddel ezután megjelenik egy lesoványodott sápadt ember, akit a beavatott megcsókol. Ennek hatására az illető elfelejti a katolikus hit minden emlékét. A szekta tagjai ezután étkezni fognak, melynek végeztével a közösség felemelkedik, egy fekete macska szobra megelevenedik és álló farokkal hátrafele sétálva közlekedik. Először az új beavatott, majd a szekta mestere is megcsókolja a macskát a fenekén.

És ez nem vicc. Mármint… mit várunk egy olyan kortól, ahol ha a tárgyaláson feljöttél a víz felszínére levegőt venni, akkor boszorkánynak ítéltek és elégettek, de ha lent maradtál, akkor szimplán megfulladtál.

A „gonosz fekete macska” különösen a középkorban volt népszerű, amikor gyakran a boszorkányok családtagjaként ábrázolták a művészetben. Ennek eredményeként a salemi boszorkányüldözések újjáélesztették a fekete macska stigmát: nem csak a bűbájossággal vádoltakat égették el (elsősorban nőket), de négylábú, koromszínű kedvenceiket is velük együtt.

Sajnos ez a fekete macska-mítosz ma is létezik, különösen péntek 13-a és a halloweeni időszak táján kerül elő.

Érdemes ennek kapcsán megemlíteni a péntek 13-át, mint történelmi eseményt, hiszen valójában ez a templomos lovagok máglyán történő kivégzésének a napja, nevezetesen 1307. október 13. péntek. 

Tehát, kedves olvasó, a macskák nem ördögi teremtmények, de a róluk kialakult kép halandó emberek ördögi kreálmányai. Nincs szuperképességük. Vagy mégis? Olvass a macskák gyógyító hatásáról!

Boszorkányság!

Az amerikai National Institutes of Health kutatói felfedezték, hogy azok a genetikai mutációk, amelyek a macskák fekete kabátját okozzák, némi védelmet nyújthatnak számukra a betegségekkel szemben. Valójában a mutációk ugyanazokra a génekre hatnak, amelyek HIV-rezisztenciát kínálnak az emberek számára.

Mivel a macskák sok hasonló egészségügyi problémát tapasztalhatnak meg, mint mi – a rák, a HIV és az Alzheimer-kór, hogy csak néhányat említsünk -, tökéletesek az emberi betegségek tanulmányozásához és modellezéséhez. Annak kiderítésével, hogy a macskák szervezete hogyan fejlődött a betegségek ellen, a kutatók potenciálisan megtanulhatják, hogyan lehet megóvni az embereket is.

Kapcsolódó cikk: Értünk a kutyák nyelvén?!