Etikus divat

Mi az etikus divat?

Az etikus divat napjainkban igazán felkapott fogalom: nagynevű márkák igyekeznek ilyen kulcsszóval eladni ruhadarabjaikat világszerte. De mit is jelent valójában ez a fogalom, és miért kell, hogy foglalkozzunk vele?

Az “etikus” divat azokra a ruhadarabokra utal, amelyeket olyan környezetben gyártottak, amely tudatosan és elkötelezetten foglalkozik a divatipar által érintett számos társadalmi kérdéssel (például gyermekmunkával, és fenntarthatósággal).

Az etikus divat fogalma kéz a kézben jár a fenntartható divattal, annak továbbgondolásából, kiterjesztéséből született meg. 

A The Good Trade nevű, fenntarthatóságot hirdető media márka szerint:

“Az etikus divat olyan ruhadarabok tervezése, gyártása és forgalmazása, amelyek az embereket és a bolygót érő károk csökkentésére összpontosítanak. A legideálisabb értelemben az ellátási láncban dolgozóknak kedvez, és mindenki számára jobb jövőt teremt – nem csak a csúcson lévők számára.”

A fenntartható divatot először a hippik vezették be a kortárs kultúrába, akik a helyben termesztett, kézzel készített és növényvédőszer-mentes termékeket részesítették előnyben. Ők egyébként a használtruha piac fellendítéséért is felelősek, ugyanis igyekeztek mindenben elutasítani az Egyesült Államokban az 1950-es években kialakuló fogyasztói kultúrát.

Milyen problémákat igyekszik orvosolni?

A legjobban talán úgy érthetjük meg az etikus divatot, ha sorra vesszük, hogy milyen problémákra keresi a választ.

Vízgazdálkodás

A divatipar minden évben annyi vizet használ fel, amiből 110 millió ember szomját lehetne enyhíteni egy egész éven kereszül. Mindössze egy farmernadrág hagyományos módon történő előállításához 20.000 liter vízre van szükség (ami egy embernek 13 évre elegendő ivóvíz lenne).

Erre a problémára részben megoldást jelentene, ha kevesebb ruhadarab előállítására lenne szükség, amire az egyetlen megoldást mindenképpen az jelenti, hogy tartósabb anyagokból készült ruhákat vásárolunk, melyeknek fazonja és funkciója is időtálló.

Textilhulladék

A legyártott ruhák 60%-a egy éven belül a szeméttelepre kerül. Ez részben a rossz minőségnek és az ebből következő gyors elhasználódásnak köszönhető, részben pedig a villámgyorsan változó divatból fakad. A trendek gyors cserélődése miatt a legyártott divatcikkek jelentős része ki sem kerül a kereskedelmi forgalomból, tehát  a boltok polcairól egyenesen a szeméttelepre szállítják, mert nem tudták eladni.

Erre a problémára az etikus divat képviselői a magasabb minőségű anyagok felhasználásában, és a textilhulladék újrahasznosításában látják megoldás.

Vegyszerek

A divatipar minden évben 43 millió tonna vegyszert használ el. Ebben a számban benne vannak a textíliák nyersanyagát adó növények termesztéséhez használt vegyszerek, a színezékek, és a szövetek finomításához felhasznált kemikáliák. Az etikus divat követői a vegyszermentes növénytermesztésre, és a lehető legkevesebb színezék felhasználására törekednek, amikor kiválasztják ruhadarabjaikat. 

Állatok

A Common Objective által 2018-ban összegyűjtött adatok alapján évente több százmilliárd állatot, például szarvasmarhát, juhot, kecskét, rókát, de leginkább selyemhernyót, kacsát és libát ölnek le bőrük, szőrméjük, pehelyük, tolluk és selymük miatt. Míg 1,6 milliárd juhot, tevét, alpakát, nyulat és kecskét gyapjújukért és szőrükért használnak fel, de nem ölik meg őket a termelés során. Ez az egyik ok, amiért több olyan vegán lehetőséget is fontolóra kellhet venni, mint például a vegán bőr.

Munka

A divat az egyik legmunkaigényesebb iparág, amely közvetlenül 60 millió embert foglalkoztat (szabás, varrás, feldolgozás, szállítás és kiskereskedelem), közvetve pedig 120 milliót (ha a mezőgazdaságot és a nyersanyag-feldolgozást is beleszámítjuk). E munkavállalók nyolcvan százaléka nő, akiknek többsége a déli féltekén dolgozik, és a megélhetéshez szükséges minimális bért sem kapja meg. Alacsony fizetésük arra kényszeríti őket, hogy túlórázzanak, és elviseljék a biztonságosnak korántsem mondható munkakörülményeket és a munkáltatójuk felől érkező zaklatást. Egy átlagos munkanap Kínában 14,6 óra, Bangladesben pedig akár 17,4 óra is lehet. A gyermekmunkások nagy része is a divatiparban foglalkozik, ugyanis vannak olyan munkafolyamatok, amelyeknek végrehajtása nem igényel nagy fizikai erőt.

Milyen egy etikus ruha?

Amikor egy gyártó ilyen címkével látja el az általa készített ruhadarabot, akkor garantálja a vásárló felé, hogy az előállítás minden lépésénél a lehető legkörnyezetbarátabb és legetikusabb utat választotta. Az ilyen cégek gyakran a saját tulajdonukban lévő gyárban készítik el a ruhákat, ahol nagy figyelmet fordítanak nemcsak a munkaerő megfelelő fizetésére és ellátására, hanem arra is, hogy amennyire csak lehet megújuló energiából fedezzék a munkafolyamatokat.

Az ilyen gyár (és főleg az ilyen munkaerő) fenntartása sokkal költségesebb, mint például egy Kínában felépített üzem bérlése, és ez az árkülönbség sajnos hozzánk, a vásárlókig is eljut. Hosszú távon azonban mégis jobban megéri etikusan elkészített ruhadarabokat vásárolni, ugyanis ezek az esetek döntő többségében magasabb minőségű anyagokból készülnek, és gyártásukhoz sokkal igényesebb eljárást használtak, így ezek a textilek sokkal tovább fogják bírni, mint az olcsó sorozatgyártott megfelelőik.

Néhány etikus világmárka

Végezetül felsorolnánk néhány olyan márkát, amely már a magyarországi boltok polcain is jelen van etikus ruháival:

Patagonia

A Patagonia, a környezetvédelmi etika egyik legkorábbi védelmezője az iparágban, szintén az elsők között voltak azok között, akik újrahasznosított anyagokat használtak és áttértek a bio pamutra. A Patagonia folyamatosan bővíti a munkaetika iránti elkötelezettségét, és amilyen gyakran csak tud, amerikai gyárakkal dolgozik.

Levi’s

A Levi’s szinte egyet jelent a farmerral. A márka olyan környezetbarát és fenntartható gyakorlatokat hirdet, mint az újrahasznosítható farmer, az etikusan előállított pamut, valamint a vízfelhasználás csökkentését célzó innovációk, emellett pedig a dolgozóknak és a közösségi szervezeteknek is adakozik.

Réthy Fashion

Az 2012-ben alakult magyar családi vállalkozás célja a kidobásra ítélt farmerek begyűjtése és újrahasznosítása, de társadalmi szerepvállalásuk is igazán jelentős: a környezetvédelem és az újrahasznosítás mellett a szociális foglalkoztatásból és a környezeti nevelésből is kiveszik a részüket.

Sézane

A franciaországi Párizsból származó Sézane az olyan fenntartható termelésben hisz, amely az emberek és a bolygó javát szolgálja. A márka online indult, hogy a közvetítőket (és így a szállítás egy részét) kikapcsolja, és a lehető legnagyobb mértékben a hulladékmentes termelésre összpontosíthasson. 2017-ben a Sézane létrehozott egy jótékonysági kezdeményezést, a DEMAIN-t, hogy segítse a gyermekek oktatáshoz való hozzáférését, és eddig több mint 4,5 millió eurót adományozott erre a célra.

Talán a rövid ízelítőből is látszik, hogy nagy világmárkák is jelen vannak az etikus divat színpadán. Ahogy egyre fontosabbá válik a környezetvédelem és előtérbe kerülnek az olyan etikai kérdések, mint például a gyermekmunka, a jövőben egyre több és több ilyen márkára számíthatunk. Addig is újrahasznosítással és felelősségteljes vásárlással segíthetjük ezt az irányzatot, melynek legfontosabb célja a szociális problémák kezelése és a környezetvédelem elősegítése.