A méhek haszna felbecsülhetetlen
Jusson eszünkbe, hogy a ropogós gyümölcsöket, zöldségeket és gabonaféléket mind a méhek áldozatos munkájának köszönhetjük. Gondoltad volna, hogy olyannyira dolgosak, hogy egyetlen méhcsalád 300 millió virág beporzását képes elvégezni minden egyes napon? Ők porozzák be a Föld leggyakoribb gabonanövényeinek háromnegyedét, melyek az emberiség élelmezésének 90%-át biztosítják. Csak Európában közel ötezer zöldségfajta fejlődése, növekedése függ a a méhek munkájától.
Gyógyító méhcsípések
1500 méhcsípés mentette meg egy angol nő életét évekkel ezelőtt. A hölgy igen, súlyos betegségben, szklerózis multiplexben szenvedett.
A 45 esztendős Sami Chugg már felkelni sem volt képes, olyannyira legyengült a szervezete, amikor is – mintegy végső megoldásként – felajánlottak számára egy ősi terápiát.
Legalább ezerötszáz méhcsípést “kapott” oly módon, hogy a természetgyógyásza a méhet csipesszel tartva megcsípette őt a megfelelő akupunktúrás pontokon.
Fájdalmas volt a kezelés ugyan, de a páciens elmondása szerint jóval kevésbé, mint a betegsége, amely teljesen elurakodva rajta az ágyhoz kötötte. Sokan allergiásak ugyan a méhcsípésre, de Sami esetében ez a metódus életet mentett.
És hogy miben rejlik a gyógymód titka?
A méreganyag majd’ húszféle anyagot tartalmaz, melyek erősen aktivizálják az immunrendszert, így segítve azt a gyulladások leküzdésében.
Méhkas a szárítókötélen?!
Egy ausztrál nő nem hitt a szemének, amikor egy alkalommal kiment az udvarra, hogy beszedje a kötélről a kiteregetett ruháit. Szerencséjére elég óvatos volt és időben észlelte a méhkast a kötélen, így nem csipkedték össze a virágporgyűjtők.
Azonnal méhészt hívott, aki becslése alapján húszezer méhet számolt össze, melyek mind egy viszonylag kis részén gyűltek össze a szárítókötélnek. A szakember, Brian Gardiner sem értette az okát a furcsa jelenségnek, miként vonzották a tiszta ruhák a méheket.
Miért nem szeretik a méhek a füstöt?
A dolog állítólag hatalmas erdőtüzek tombolására vezethető vissza, melynek emléke a méhekben manapság ösztönszerűen jelen van. Történt ugyanis, hogy a méhek érzékelték a veszélyt, így a biztonság kedvéért jól teleszívták magukat mézzel, hogy ha szükséges, tovaszállva új otthont kereshessenek. A mai ösztönük pedig ugyanezt súgja nekik, így a sok méztől eltelve elnehezednek és megnyugszanak, megpihennek a sejtekben. A méhész pedig könnyebben elvégezheti a szükséges teendőit.
Virágpor és allergia
A levegőben, szélben szálló virágpor nem azonos a méhek által gyűjtött pollennel. Ők ugyanis az embernél kialakuló, allergiás reakciót okozó virágport nem raktározzák.
Kérjük kövess minket! Számodra csak egy kattintás,
de nekünk a világot jelenti! 🙂
